Elkaptam egy nagyon fájdalmas gyomorfertőzést, ami úgy hallom, mostanában többeknél is becsekkolt - vigyázzatok hát nagyon magatokra! Rajtam a sok alvás és a diéta segítettek, ez az ebédet is a könnyen emészthetőség szellemében készítettem.

A rizs egy csodaétel, mindig mindenre jó, és a minőségével arányosan nő a zamatossága és a tápértéke - ennél a jázminrizsnél úgy éreztem, belülről simogat és gyógyít. 

A répát pici olívaolajon (a rizst olajmentesen főzöm) megpároltam római köménnyel és sóval-borssal, ment mellé kis öregedő bébispenót is. A tojások pedig hatpercesek.

Amíg ettem, rájöttem, hogy nem muszáj a “diétás” címkét ráaggatni: miért is kéne a dolgos hétköznapokon ennél többet, összetettebbet vagy zsírosabbat ebédelnünk? Ez így tökéletes, laktató, és minden jó benne van. Simán elkészítem még magamnak, és majd a gyerekemnek is a jövőben egy-egy gyors főétkezésnek. Mert a répapucolással együtt is húsz perc alatt kész van. 

Ennyi lett a mai bölcselkedés, egyetek jókat és óvatosan minden bacilussal! 

Joló

Ahogy annak lennie kell, jó kis esőzéssel és hideggel érkezett a kedvenc évszakom. 

Az ősz a betakarítás ideje. “Betakarítás” - gyönyörű szó, még szebb jelentéssel. Ilyenkor élményekből, érzésekből, színekből és főleg táplálékból, tápanyagokból kell elraktároznunk minél többet a téli hónapokra.

Az első szeptemberi hét köszöntésére (ez azt is jelenti, hogy mennyiségre majdnem egy hétig kitart) készítettem ezt a bulgur salátát. Benne kelbimbó, borsó, cékla főzve, újhagyma nyersen, friss petrezselyem és menta, kis mézes-mustáros ízesítéssel. Most kifejezetten növényi egytálételre vágytam, de a bulgurhoz amúgy sajt is jól illik. Egy laktató tápanyagbomba lett, magában is, köretként is finom.